A hormonok és a jóga

Szervezetünk megfelelő működéséhez szükséges, hogy a sejtek összehangoltan működjenek. Ezt a sejtek közötti "hírközlés" biztosítja, amelynek egyik – de nem egyetlen - eleme a hormonok segítségével történő információátvitel.
Az endokrinrendszerre jellemző, hogy a szervezetben, a különböző helyeken elhelyezkedő mirigyek által megtermelt hormonok, a vérkeringésbe kerülve, a termelés helyétől távol fejtik ki jellegzetes hatásaikat.
A távoli sejtek a felszínükön vagy a belsejükben elhelyezkedő „antennákon”, úgynevezett receptorokon keresztül fogják fel a hormonális üzeneteket. A válasz az adott sejt egyedi tulajdonságaitól függ, ami genetikailag meghatározott. Így lehet az, hogy ugyanaz a hormon, különböző sejtekre is tud hatást gyakorolni, sőt ez a hatás sejttípusonként eltérő lehet. Hormonrendszerünk irányítása szigorúan szabályozott. A felsőbb szabályzó központok irányítják az alattuk elhelyezkedőket, utóbbiak pedig visszajeleznek az irányító központok felé.

Az agyalapi mirigy

Leegyszerűsítve elmondható, hogy a hipotalamusznak nevezett agyi rész által termelt szabályozó hormonok irányítják az agyalapi mirigy (hipofízis) hormontermelését, utóbbi által termelt hormonok pedig a perifériás mirigyekre hatnak, amelyek a test különböző részein helyezkednek el.
Az agyalapi mirigy választja el a prolaktint (tejtermelésért felelős hormon), a növekedési hormont (GH), az ACTH-t (adrenocorticotrop hormon), ami a mellékvesekéreg hormon termelését szabályozza, a TSH-t, ami a pajzsmirigy működését irányítja, valamint az LH és FSH nevű hormonokat, amelyek a nemi mirigyek irányításáért felelősek.
Emellett az agyalapi mirigy tárolja és megfelelő inger hatására innen szabadul ki az oxitocin és az ADH (anti-diuretikus hormon) is, ebből jól látható, miért is hívják az agyalapi mirigyet a hormonrendszer karmesterének.

Az agyalapi mirigy által vezérelt szervek

Pajzsmirigy: a nyak alsó részén helyezkedik el, tiroxint és trijódtironint termel. Ez a két hormon az anyagcserénket befolyásolja. Szinte minden szervre hatással vannak. Mellékvese: A vese felső pólusánál elhelyezkedő hormontermelő mirigy. Kéreg és velőállományból áll, mindkét rész termel hormonokat. A kéregállomány a kortizol, aldoszteron, és mellékvese eredetű androgének (férfi nemi hormon hatású vegyületek) termelését végzi. Ezeknek a hormonoknak az anyagcsere szabályozásában, a só-vízháztartás irányításában, és a nemi fejlődésben van szerepük.
A mellékvese velőállománya termeli az adrenalint, noradrenalint és a dopamint. Ezek a vegyületek különböző szervekben hatnak, a szervre jellemző módon (pl. az adrenalin stressz hatására termelődik, a szívműködést gyorsítja, a bélizmokat ellazítja).
  Petefészkek és here: Itt termelődnek a nemre jellemző nemi hormonok, nőkben az ösztrogén, progeszteron, férfiakban a tesztoszteron. Ezek alakítják ki a másodlagos nemi jellegeket, hozzák létre a női ciklust és teszik lehetővé a szaporodást. Vannak olyan szerveink, amelyekre közvetlenül hat az agyalapi mirigyben termelődő hormon. A prolaktin elősegíti a női emlő felkészülését a szoptatásra és beindítja, valamint fenntartja a tejtermelést.
A növekedési hormon bekerülve a májba, elindítja az inzulinszerű növekedési faktor termeléséts ez utóbbi, a csontokon és más szerveken hatva okozza a test növekedését.
Az ADH és az oxitocin csak tárolódik az agyalapi mirigy hátsó lebenyében. Ha elérkezik a szülés ideje, az oxitocin felszabadulva, rendszeres és erőteljes méhösszehúzódásokat vált ki. De fokozódik a kibocsátás a szoptatáskor is, ilyenkor a tejkilövellést segíti, és a méh szülés utáni összehúzódását okozza.
Az ADH a szervezetben visszatartja a vizet. Ha ez a hormon nem termelődik, kialakul a diabetes insipidus nevű betegség.
yan eleme is a hormonrendszernek, amely nem az agyalapi mirigy szabályzó hatása alatt áll.

Melyeket nem az agyalapi mirigy irányít

Van néhány olyan eleme is a hormonrendszernek, amely nem az agyalapi mirigy szabályzó hatása alatt áll.
A mellékpajzsmirigy a parathormon termelés révén a kálcium anyagcsere szabályozója.  
A tobozmirigy az agy egyik apró része, és a sötétség hatására termeli a melatonin nevű hormont, mely altató hatással bír.
 A hasnyálmirigy egy különleges szerv, sok funkciója van, és ezek közé tartozik az inzulin elválasztása is. 
 Az inzulin az anyagcserére hat, többek között csökkenti a vércukor szintjét azáltal, hogy a sejtekbe történő cukorbejutást segíti elő, de hatással van a zsírok anyagcseréjére is.
A hasnyálmirigy szigetszervei állítják elő a glukogont, amely közvetve a vércukorszintet növeli, az inzulint, amely a vércukorszint csökkentésére van hatással, míg a somatostatin a testnövekedést gátolja.
Betegsége lehet például: Cukorbetegség, melynek hátterében az inzulinhiány áll.
Tünetei közé sorolható a gyakori szomjúság, illetve vizelés, fokozott étvágy, súlyvesztés és hányinger. Több formája ismert:

• Az 1.es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű és a lényege, hogy az inzulint termelő sejtek elpusztulnak, ezért kevés az inzulin
• A 2. típusú cukorbetegségben az inzulin mennyisége az átlagosnál lényegesen több, inzulin rezisztencia alakul ki.

Jóga gyakorlatsor a cukorbetegségben szenvedőknek

1. Szupta baddha kónászana
2.Szupta vírászana
3.Adhó mukha vírászana
4.Urdva mukha dzsánu sírsászana
5.Adhó mukhapascsimóttászana
6.Dzsánu sírsászana
7.Pascsimóttászana
8.Paripúrna návászana
9. Vírászana
10.Utthita maricsjászána
11.Maricsjászána
12.Praszárita pádóttászana
18.Adhó mukha svánászana
19.Uttánászana
20.Szálamba sírsászana
21.Víparíta dandászana
22.Ustrászana
23.Halászana
24.Szálamba szarvangászana
25.Upavistha kónászana
26.Baddha kónászana
27.Viparíta karaní
28.Savászana
29.Uddzsáji pránájáma