Brahmacsárja, avagy a hullámokat nem tudod megállítani, de szörfözni megtanulhatsz

Ha jól esik, tedd meg. De bánd meg.

Ha nem esik jól, ne tedd meg és ne bánkódj.

Ha szükséged van rá, és nem bántasz vele mást, tedd meg.

Ha nincs igazán szükséged rá, eszedbe ne jusson megtenni.

Ismerned kell a szükségleteidet, azaz önmagad.

Az önismerethez kellenek bűnök?

De mi az a bűn? Ki mondja meg mi az a bűn?

Legyen bátorságotok belevetni magatokat a létezésbe, kockázatot vállalni, pofonokat kapni, tudván előre, hogy ki lesztek téve a siker- sikertelenség, dicséret és megrovás ellentétek játékának.

Tudod mit? Kiülök a napra. Kiülök egy dombtetőre és onnan nézek szerteszét.

Mint egy király.

A rádzsa azt jelenti: király. Márpedig egy király mindig önállóan, határozottan és magabiztosan cselekszik. A rádzsa- jógira is önállóság, függetlenség és bátorság (félelem nélküliség) jellemző. A rádzsa jóga az önfegyelem és gyakorlás útja.

A rádzsa jógát ashtánga (nyolcszintű) jógának is nevezik, mert nyolc részre tagolódik: Jáma, Nijáma, Ászana, Pránajáma, Pratjahára, Dháraná, Szamádi

A rádzsa jóga egymásra épülő nyolc szintje módszeresen elvezet a belső nyugalomhoz, a derűhöz, az önuralomhoz és a megismeréshez.

Jáma – önuralom

öt alapelvet foglal magában:

• Ahimszá – nem ártás, erőszaknélküliség

Az ahimszá azt jelenti, sem gondolattal, sem szóval, sem cselekedettel nem okozunk fájdalmat vagy kárt egyetlen élőlénynek sem. A nem ártani azt is jelenti, hogy nem ölni. Mivel a húsfogyasztás mindig egy állat megölésével jár, a jógik, szellemi útra lépő emberek, elvből vegetáriusok. Szatvikus táplálék= szatvikus elme. Az állatok ösztöneik révén már előre megérzik, mi vár rájuk. Megsejtik, ha levágni készülnek őket, és ilyenkor bizony halálfélelmük van. Félelem- és stresszhormonok választódnak ki, amelyek a megölt állat húsában maradnak, amit az ember mit sem sejtve, meggondolatlanul, a hússal együtt elfogyaszt. Sok, látszólag ok nélküli félelemnek, neurózisnak és pszichózisnak ez az oka.

• Szatja – őszinteség

Igazat mondani mindig jó és helyes, ám döntő fontosságú, hogyan fogalmazzuk meg. Úgy is közölhetjük valakivel az igazságot, mintha kést döfnénk belé, és úgy is, hogy kedves, szeretetteljes szavakba foglaljuk. Azért, hogy ne vétsünk az ahimszá imént említett elve ellen, érdemes megszívlelnünk Sri Mahaprabhuji intelmét: „Szavaid virágesőként hagyják el ajkaid.”

Őszintének lenni azt is jelenti, hogy nem alakoskodunk, nem magyarázkodunk, nem beszélünk mellé, nem keresünk kifogásokat és mentségeket. Egy ideig talán el tudjuk rejteni mások elől igazi arcunkat, egyvalaki azonban biztosan ismeri belső valónkat: mi magunk. S önmagunknak saját tudatunk a tanúja.

• Asztéja – nem lopni

Az asztéja azt jelenti, hogy nem veszünk el semmit, ami jogszerűen mást illet. Ez nem csupán az anyagi javakra érvényes, hanem a szellemi javak eltulajdonítására is, valamint azokra az esetekre is, amikor esélytől, reménytől vagy örömtől fosztunk meg valakit. A természet kizsákmányolására és a környezet tönkretételére is vonatkozik ez az elv.

• Brahmacsarja – tiszta életmód, életvitel
  
  
  Márk 12. 12-17. Az adópénz
    A farizeusok és a Heródes-pártiak közül odaküldtek Jézushoz néhány embert, hogy a szavaiba belekössenek. Ezek odamentek hozzá és megkérdezték: „Mester, tudjuk, hogy igazat mondasz, és nem veszed tekintetbe az emberek személyét, hanem az igazsághoz híven tanítod az Isten útját. Szabad adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk, vagy ne fizessünk?” De ő tisztában volt képmutatásukkal, és így szólt: „Miért kísértetek engem? Hozzatok ide egy dénárt, hadd lássam!” Mikor odavitték, megkérdezte tőlük: „Kinek a képe ez, és kinek a felirata?” „A császáré” - felelték. Jézus folytatta: „Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené!” Azok igen elcsodálkoztak rajta.

Jézust sokszor tesztelik,de jól bírja. Mindenki a maga szintjén érti meg a körülvevő világot, mindenkinek a saját olvasata a hiteles, a mérce. Nagy erő és béketűrésbe balzsamozott empatikus szigor szükséges, hogy kifelé-befelé ne adjuk alább, minden szinten szükségesen megfeleljünk és még ezt lazán is tegyük.

A brahmacsarját gyakran kizárólag szexuális önmegtartóztatásként fordítják, valójában ennél sokkal tágabb értelmű fogalom. Azt jelenti, hogy gondolataink mindig Isten körül forognak. Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy hanyagolhatnánk világi kötelességeinket. Ellenkezőleg, a lehető legnagyobb gondossággal tegyünk eleget feladatainknak, de mindig abban a tudatban, hogy: „Nem én cselekszem, egyedül Isten a cselekvő”.

• Aparigraha – elérni a nembirtoklást, nem gyűjteni

Ne halmozzuk a javakat, mindenből csak annyit vegyünk és használjunk fel, amennyire az élethez szükségünk van. A sok tulajdon sok gonddal is jár. Tulajdon nélkül születtünk, és minden vagyonunkat hátra kell hagynunk, ha majd ismét elhagyjuk e világot. A nembirtoklás azt is jelenti, hogy meghagyjuk mások szabadságát, és nem ragaszkodunk bizonyos tárgyakhoz vagy emberekhez, nem függünk ezektől, illetve tőlük. Azzal, hogy nem sajátítunk ki másokat, magunk is szabaddá válunk, hiszen szabadságot adni egyben azt is jelenti: szabadnak lenni.