2013. augusztus 22., csütörtök

Vérnyomás és jóga

A magas vérnyomás civilizációs betegség. Kialakulása összefügg a megemelkedett stressz-szinttel, a túltápláltsággal, a mozgásszegény életmóddal és azzal a ténnyel, hogy tovább élünk, mint eleink.
Magyarországon 3 millió ember hipertóniás.  A régi jógik között igen kevesen küzdöttek ezzel a problémával, így ez új kihívás a jógatanárok számára.
Két szempontból beszélünk a jógának a vérnyomásra gyakorolt hatásáról: a gyakorlatok összeállításánál figyelembe kell venni a kialakult és a gyógyszerrel kezelt krónikus magas vérnyomást,másodszor pedig olyan gyakorlatok végzünk, amik célja a vérnyomás rendezése, többnyire csökkentése.
Az első esetben általános alapelv, hogy a fej ne kerüljön lejjebb a szívnél sem álló előrehajlásoknál, sem fordított testhelyzetekben. Kerülnünk kell a gyakorlatok kitartását, ha azok fokozzák a nyomást a testüregekben, például hason fekvésben vagy csavaró gyakorlatoknál. Nem javasolt a pránajámák közül a bhasztrika, amely szintén emeli a vérnyomást.
A második esetben két irányba indulhatunk el. A jóga a keringési zavart a nádik elzáródásának tekinti. Emiatt a prána eloszlása nem kiegyensúlyozott, egyes testrészekben túl magas, máshol alacsony. A nyugati orvoslás is egyetért ezzel. A magas vérnyomásnak valószínűleg az az oka, hogy egyes szervek vérhiányt jeleznek a keringés gyengülése következtében, emiatt pedig az idegrendszer az egész testben emeli a vérnyomást. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek sajnos nem tudnak szelektálni, a vérnyomást különböző mechanizmusokkal mindenhol csökkentik a szervezetben. Azon a helyen, ahol egyébként is hiány volt, ez nem kívánatos, emiatt a vérnyomászavar további betegségekhez vezethet.
A keringés gyakran korlátozódik a leginkább stresszérzékeny szervekben, a májban és a gyomorban, olletve a környező területeken. Mivel ezek a test közepén helyezkednek el, a fent és a lent kommunikációja is romlik a testben. a jóga gyakorlatai képesek visszaállítani a keringést mind a periférián, mind az egyes szervekben. Az ajurvéda a magas vérnyomást elsősorban vata-működési zavarnak tartja. A jellegzetes vata eredetű magas vérnyomás szédüléssel, a perifériák rugalmatlanná válásával, fokozott aggódással és alvási zavarokkal, fülzúgással jár együtt. Beszélhetünk pitta és kapha vérnyomászavarról is. Az előbbi orrvérzést, fejfájást, homályos látást, fokozott ingerlékenységet okoz, míg az utóbbi túlsúlyt, lelassulást, motiválatlanságot, krónikus fáradtságot és szívműködési zavart. Mindegyikre jellemző a felszínes légzés, illetve a vese túlterheltsége.
A magas vérnyomás esetében a kíméletes, de rendszeres gyakorlástól várhatunk eredményt. Fontos, hogy átmozgassunk minden ízületet, ahol a vata, vagyis a szél energiája felhalmozódhat. Kitüntetett terület a nyak, amelynek merevsége szintén többletszélnek tulajdonítható. a nyakgyakorlatokat illesszük be a vérnyomáscsökkentő sorozatba. Érdemes mellkast nyitó és lazító gyakorlatokat is végezni.Ilyenek a szívet tehermentesítő gomukhászana és a garudaászana.
A vatát lecsendesítik az egyéb egyensúlygyakorlat is, mint a vriksászana. Megelőzésre , a vata csendesítésére kíváló a viparíta karani, de kialakult magas vérnyomásnál már nem ajánlott. A holdüdvözlet megnyitja a nádikat, anélkül, hogy fokozná a tüzet és a nyomást testünkben, megnyugtatja az idegeket, lecsöndesíti az elmét.
Az oldalra hajlások javítják a keringést, olyan ritmusban kell végezni a gyakorlatot, hogy ne okozzon fáradságot.
A pránajámák közül a legelső gyakorlat a szabad, feszültség nélküli légzés elsajátítása. A kilégzés nyújtása vérnyomáscsökkentő hatású.Lehet gyakorolni a rekszizom teljes működését makarászanában. A rekeszizom a máj és a gyomor fölött helyzkedik el, harmonikus mozgása egyben ellazítja a test középső harmadát.
a brahmari megnyugtatja az elmét, kiegyensúlyozza a pránatestet. A brahmarit úgy végezzük, hogy kényelmes ülésben a mutató- vagy középsőujjal lezárjuk a fülünket. A kilégzést a garat hátsó falához vezetjük, amelyet kissé megfeszítve, a kilégzés során méhzümmögéshez hasonló hangot hallatunk. Ezáltal a légzés lényegesen hosszabbá válik. Gyakorlottabbak a belégzésnél is használhatják a zümmögő hangot, amely ilyenkor jóval magasabb. A rezgést minél inkább az orrüregben hozzuk létre!
A gyakorlat hatása többrétű. A koponyában keltett rezgés befolyásolja az idegrendszer és az agyalapi mirigyen keresztül a hormonrendszer működését, általánosan lazító hatású. Köztudott, hogy a stresszhormonok hatására az érfalak összehúzódnak, és a vérnyomás növekszik, míg a paraszimpatikus idegrendszer ellazulást és vérnyomáscsökkenést erdményez. Ezt támogathatjuk mudrákkal, vagyis kéztartásokkal, például a vjána váju és az apána váju mudrákkal, amelyek segítik a prána egyenletes eloszlását és a feszültség elengedését.
A relaxáció kiemelkedően hatékony a magas vérnyomás kezelésében.Az egész teten végighaladó szisztematikus relaxáció jótékony hatású.Az ellazítás nem könnyű feladat, ha a magas vérnyomás öngerjesztő köre kialakult. Érdemes az ászanákkal és a légzőgyakorlatokkal a belső feszültséget szétszórni, hogy aztán az ellazult testtel és lecsöndesedett elmével találjuk meg középpontunkat és ezzel együtt önszabályozó rendszereink harmóniáját.
http://gyongyeim.files.wordpress.com/2011/09/chin-mudra.jpg

1 megjegyzés:

  1. Jó kis írás Eszter! Remélem sok magas vérnyomással küzdő emberhez fog eljutni ez az írás.

    VálaszTörlés